Szent Katalin, az ágybavizelők védőszentje
Az ágybavizelés évezredek óta ismert betegség. Már az egyiptomi Ebers-papíruszokon 3500 évvel ezelőtt az éjszakai ágybavizelés mint kezelést igénylő betegség szerepelt. A számtalan gyógyítást szolgáló megoldás közül a középkorban sok barbár és kegyetlen volt. Még a legenyhébbek közé tartozott, amikor tyúkbegy-főzetet itattak a bevizelővel, vagy vörösborba nyúlherét áztattak és annak levét itatták a beteggel, illetve hogy az ágybapisilő gyermeknek csak háton volt szabad aludnia, hogy ne nyomja a húgyhólyagját. Nem csoda, hogy sokan inkább az ágybavizelők védőszentjéhez, Szent Katalinhoz fohászkodtak, hogy a tüneteknek (vagy a kegyetlen kezeléseknek) vége szakadjon. Alexandriai Szent Katalin ünnepét a keresztény egyház november 25-én, vértanúságának napján tartja. A legenda szerint Kosztus ciprusi királynak leánya volt. Amikor hírét vette, hogy a császár üldözi a keresztényeket, Katalin védelmébe vette az üldözötteket. Vitába szállt a császárral is a keresztény tanítás igazáról. Hite miatt börtönbe került, ahol megkínozták, végül lefejezték. A legenda úgy tartja, hogy testét angyalok vitték a Sínai-hegyre, ahol tiszteletére kolostor épült. Mivel úgy tartják, hogy utolsó imádságában Katalin a betegekért és haldoklókért is imádkozott, a késő középkorban sok kórház patrónájának tekintette.

Félreértett betegség
A gyermekkori éjszakai ágybavizelés körül még ma is sok tévképzet él az emberekben. Sokan nem tudják, hogy 5-6 éves kor felett a betegséget kezelni kell, nem szabad arra várni, hogy a gyermek "kinője" a tüneteket. A szülők nagy része lelki eredetűnek tekinti a problémát, holott ez az esetek kisebb hányadában igaz. Mintegy 10 évvel ezelőtt fedezték fel, hogy az ágybavizelés bizonyos esetekben öröklődhet. A New York Times 1995. július 1-én olyannyira fontosnak találta a hírt, hogy címoldalon közölte: a szülőknek nincs több okuk szégyenkezésre, mert a legújabb kutatások szerint a betegség nem lelki eredetű, nem az esetleges családi konfliktusok következménye. A cikk szerint a 13. kromoszóma egyik génjén elváltozást mutattak ki az ágybavizelő gyermekeknél. Ma már tudjuk, hogy ha mindkét szülő ágyba vizelt gyermekkorában, akkor 75%-os valószínűséggel gyermeküknél is megjelenik ez a probléma. Ha csak az egyik szülőt érintette ez, akkor 40% eséllyel találkozunk ágybavizeléssel a gyermekénél is.

Védőszent helyett korszerű terápia
Akár előfordult másnál is a családban, akár a gyermeknél jelentkezett először a probléma, mindenképpen érdemes szakorvosnál kivizsgáltatni a tüneteket. Ebből a szempontból eltérés van még a lányok és a fiúk között is: a "gyengébbik" nem képviselőinél kicsit korábban, már öt éves korban érdemes kivizsgáltatni a betegséget, míg az "erősebbik" nem képviselőinél későbbre (6 éves korig) is tolódhat az éjszakai ágytisztaság. Miután az ágybavizelés több okra vezethető vissza, ennek megfelelően a kezelési mód is eltérő lehet. A '80-as években a vizelet-kiválasztás zavarát fedezték fel a betegség hátterében, ilyenkor a vizelet mennyiségét szabályozó fehérje a szükségesnél kisebb mennyiségben termelődik éjszaka, vagyis több vizeletet választ ki a szervezet, mint amennyit a hólyag tárolni képes. Az is előfordulhat, hogy veleszületetten, vagy szerzett betegség következtében kicsi a húgyhólyag kapacitása, és ezért a normál mennyiségű vizeletet sem képes tárolni. A Száraz Éjszakák, Derűs Nappalok Alapítvány az interneten (www.szarazejszakak.hu), illetve a mobil info-vonalán (06-20/478-5330) nyújt arról tájékoztatást, hol végezhetők el a szükséges szakorvosi vizsgálatok, melyek megnyugtató megoldást kínálnak a betegség kezelésére. További információ: PeppeR 21 PR Ügynökség: Jankovics Petra Tel: 326-5313 E-mail: p.jankovics@pepperpr.hu