| Itt a HR vége? |
| 2003.01.24. |
HR szolgáltatások/Hewitt Inside |
forrás: PeppeR |
|
 |
A mai, korszerűnek tartott emberi erőforrás gazdálkodás az ún. HR jelenlegi működési struktúrájának végét, gyökeres átalakulását jósolják a szakma egyes szakértői. Minderről azon a konferencián esett szó, melyen "Itt a HR vége" címmel tartott interaktív előadást Dr. Szelecki Zsolt, a Hewitt Inside ügyvezető igazgatója.
|
|
| |
A gondolatébresztő előadás során az Országos Humánpolitikai Konferencia és Kiállítás (az OHE szervezésében) résztvevői arra keresték a választ, hogy merre és milyen irányban halad a HR. Közösen feltérképezték azokat a lehetséges alternatívákat, amelyek irányában elmozdulhat napjaink humán erőforrás tevékenysége és ennek megfelelően a HR vezetők figyelmének középpontja. A résztvevők egyetértettek abban, hogy megérett az idő a változásra, ennek jelei már érzékelhetők, fókuszváltás szükséges. Általános tapasztalat az üzleti életben - és így a HR területén is -, hogy a 21. század eleje viharos időket hozott, egyre sokasodó feladat és kihívás vár a vállalati HR szakemberekre. Egyre gyorsabban ér el Magyarországra is a változás szele - míg a 90-es években késésünk 5-6 év volt, mostanra ez 2-3 évre csökkent iparágtól függően -, ami azonnali reagálást követel. Két lehetőség közül választhat a HR szakember: vagy a homokba dugja a fejét, vagy pedig meglátja a változásban rejlő személyes és szervezeti lehetőségeket. A választás nem is olyan egyértelmű a hosszútávú siker és eredményesség eléréséhez. Alapvető dilemma, amellyel napjaink HR szakembereinek meg kell küzdeniük, hogy miként tegyék a HR osztályt a legfontosabb szervezeti egységgé, hiszen mindenki a HR fontosságáról beszél, ennek ellenére a HR osztályok mégsem tartoznak a kiemelten fontos szervezeti egységek közé. A HR-en belül állandó problémaforrást jelent a létszámcsökkentés szükségessége, a centralizáció igénye, a globális átszervezések állandósulása, miközben a mindennapi munkában költségmegtakarítás és a folyamathatékonyság jelentik a kulcsszavakat. Napjainkban egyre inkább az a tendencia érződik, hogy a HR-ből egyre kisebb szelet jut az embernek (human) és mindinkább az erőforrások (resources) kerülnek előtérbe. A résztvevők által felvázolt jövőképek is ezt a tendenciát támasztják alá: több HR vezető egyetértett abban, hogy kétféle típusú HR szakemberre lesz szükség, egy erőforrás-gazdálkodóra és egy stratégiai gondolkodásúra. Az OHE - konferencia résztvevői több megoldási utat is felvázoltak. Fokozni kell a sebességet, és növelni kell a HR hitelességét. Igazán ott sikeres a HR osztály, és ott működik leghatékonyabban, ahol hisznek benne. A piaci versenyben egy vállalat sikerességét eredményeivel mérik, és ezt a mérhetőséget kell megteremteni a HR területén is. Ennek egyik módját a tevékenységek outsourcingja (kihelyezése) jelenti, hiszen az egyébként nehezen mérhető HR terület hatékonyságát leginkább a piacon tudjuk lemérni. A másik lehetőség az innovációban rejlik, ami a HR területén akár az eddig össze nem függő területek összekapcsolódását is eredményezheti. További lehetőséget rejt magában a HR hatékonyságának ellenőrzésére, az elkötelezettség mérése. A mai gazdaságra az érzelmi gazdagság jellemző, az emocionális tényezők szerepe egyre hangsúlyosabbá válik. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy érzelmileg kell megfogni a dolgozókat, elkötelezetté tenni a vállalat iránt. A Hewitt ezen a területen már évek óta folytat kutatást, ami arra irányul, hogy feltérképezze, hogyan hat az elkötelezettség a munkáltató sikereire. A Németországban zajló kutatások - karöltve a Holt Value Associates pénzügyi elemző céggel - arra keresik a választ, hogy az elkötelezettség mennyire mérhető az üzleti siker a CFROI (Cash Flow Return on Investment) és a TSR (Total Shareholder Return) mutatókkal. Az eddigi eredmények azt mutatják, hogy az elkötelezettség különösen három területen - így a termelékenység / a hatékonyság, az innovativitás / a lojalitás, valamint az ügyfél elégedettség - lehet a sikeresség mércéje. A jövőkép vizsgálatok azonban jónéhány kérdést nyitva is hagytak a HR jövőjével kapcsolatosan. Lesznek olyan HR részlegek, amelyek hátat fordítanak a változásnak és a jelenlegi állapotokat igyekeznek megtartani, míg mások megindulnak az új utak irányába. Valószínű azonban, hogy a régi, a még régebbi és az új HR még sokáig egymás mellett fog működni. Dr. Nagy Károly, a Philips Magyarország humánpolitikai és public affairs igazgatója úgy látja, hogy az üzlet kényszeríti majd ki az optimális HR modellt. Az egyik legfontosabb kérdés továbbra is az marad, hogyan finanszírozható a HR. Ezzel szemben Dr. Bóday Pál, az OHE ügyvezető elnöke nem tart annyira a változásoktól, meggyőződése, hogy a HR területén az elkövetkezendő időben is egyidejűleg lesznek jelen olyan szervezetek, amelyeknél nem lépnek túl érdemben a személyzeti adminisztráción és - másik végletként olyanok, amelyek teljesen átalakították szakmai tevékenységüket. Ez a tendencia egyaránt érvényesül a fejlett gazdasággal rendelkező országokban, így Magyarországon is. Lencsés Sándor, a Magyar Posta Rt. Pécsi Igazgatóságának HR koordinációs csoportvezetője úgy véli, hogy más - más tendencia és változás érvényesül majd a versenyszféra és a közigazgatás területén, ami természetesen különböző felépítésű HR modellt igényel. Mindezek mellett azt sem szabad elfelejtenünk, hogy a HR szervezetek tanácsadó, szolgáltató tevékenysége kiegészül egy belső, ”hatósági” munkával, tekintettel a munkavédelmi és a foglalkozás-egészségügyi feladatok ellátására. „Nem kell attól tartanunk, hogy véget ért a HR „karrierje” de el kell fogadnunk, hogy új utak nyílnak meg a HR területén is” - mondta Dr. Szelecki Zsolt. A sikeres érdekében fontos a sokoldalúság, nyitottság az újra, a változásra. Nem feledkezhetünk meg arról azonban, hogy a technológia gyorsan változik és ezzel a tempóval az ember nem tudja felvenni a versenyt. A technológia fejlődésének az ember szabhat határt, az ember marad a szűk keresztmetszet. A HR szakemberek feladata tehát nem más, mint annak kialakítása, hogyan válhat az ember a változás motorjává, vagyis hogyan teremtődjék meg az egyensúly az "ember" és az "erőforrás" között - összegezte a tapasztalatokat Szelecki Zsolt.
|
|
| |
|
|
|
|
|
 |
|
