Az ukrán-orosz helyzet legfrissebb fejleményei, az elmúlt hetekben újra kiéleződő regionális geopolitikai feszültség és az Oroszország ellen várható újabb gazdasági szankciók fényében érdemes a régió energiaszektor kilátásait górcső alá venni. Miközben egyelőre a feszültség további növekedése várható, addig az európai energiafüggőség következtében az Európai Unió egyszerre érdekelt és ellenérdekelt Oroszország gazdasági meggyengítésében. Mindez Magyarország számára is fontos kérdéseket és feladatokat jelöl ki.
Az elmúlt héten az ukrán krízis újabb fordulatot vett. Az Európai Unió és az Egyesült Államok gazdasági szankciók sorát jelentette be Oroszországgal szemben és további büntető intézkedéseket is kilátásba helyeztek a maláj utasszállító repülőgép Kelet-Ukrajna felett történt lelövése nyomán.
"Az emberi drámán és a politikai vonatkozásokon túl a maláj gép lelövése számos gazdasági kérdést is felvet" – véli Horváth Zoltán, az Admiral Markets vezető elemzője. "A gázimportőrök emlékezetében még élénken él a 2009-es orosz-ukrán gázvita. Akkor az orosz fél leállította az Ukrajnán keresztül Európába továbbított földgázt, miután Ukrajna - az orosz fél szerint - szándékosan csökkentette a rajta keresztül szállított gáz mennyiségét. Bár a korábbi gázkrízisből tanulva Európa érdemi lépéseket tett egy hasonló esemény negatív hatásainak mérséklésére, azonban különösen az Unió keleti tagállamainak orosz gázkitettsége továbbra is jelentős. A politikai feszültség és a gazdasági szankciók eszkalálódása esetében Magyarországnak egy, a 2009-eshez hasonló teljes orosz gázstopra is fel kell készülnie." – mondta Horváth Zoltán.
Június óta a Gazprom csupán előrefizetés mellett szállít földgázt Ukrajnának, az európai gázimportőrök pedig elkezdték a felkészülést a télre. Az Eurogas által összesített statisztikák (lásd grafikon) alapján az Európai Unió területén Németország 50, Franciaország 16, Olaszország pedig 10 földgáztároló létesítménnyel rendelkezett 2013 elején, az Európai Unió egészét tekintve pedig a 142 tároló létesítmény összkapacitása meghaladta a 96 milliárd köbmétert. Magyarország 5 gáztárolóban 6,1 milliárd köbméternyi gáz tárolására képes, amelyek feltöltése elkezdődött. A hírek szerint az MVM az ellátás biztosítása érdekében az Oroszországtól vásárolt földgáz mennyiségét is növelni kívánja.
"Bár a gázszállítás leállítása valójában senki érdekét sem szolgálná, de akár egy hosszabb időszakra szóló orosz gázstopra is érdemes felkészülni, ebben pedig a gáztárolók feltöltése mellett az alternatív beszerzési források biztosítása is fontos szerepet játszik." – vélekedik Horváth Zoltán. "Az energia helyzet kiéleződése mellett az orosz szankciók további kockázatokat is rejthetnek. A befektetői tőkemenekítés és a gyengülő rubel hatása több, az országban jelentős kitettséggel rendelkező vállalatot is érzékenyen érinthet. Magyarország esetében például az orosz piacon fontos szerepet betöltő Richter árfolyama sínylette meg a krízist: a társaság részvényei a májusi profit warningot követően nemrég ismét süllyedni kezdtek. Azt követően, hogy a rubel az elmúlt hét második felében újra jelentős gyengülést produkált, a Richter orosz rubelben jelentkező árbevételeit érzékenyen érinti az orosz fizetőeszköz magyar forinttal szembeni gyengülése." – összegezte Horváth Zoltán.
Elemzők azonban rámutatnak arra, hogy politikai céljai ellenére sem lehet Oroszország érdeke az európai gázcsap teljes elzárása. A nemzetközi szankciók napokban meglebegtetett újabb köre esetén, a fokozódó befektetői bizonytalanság és az orosz eszközök további alulsúlyozása nyomán várhatóan az orosz gazdaság kilátásai is tovább romlanának. Mindez pedig a változatlanul a nyersanyag exportra és a technológia importra épülő orosz gazdaságnak semmiképp nem érdeke.
