Az est első előadója, dr. Nagy Ágnes a válság több alapvető tanulságát ismertette: az alacsony infláció még nem véd meg a válságtól, viszont a jólét idején mindenki hajlamos elbízni magát és kevéssé felkészülni egy válsághelyzetre. Ezt figyelhettük meg Romániában is, pedig a Román Nemzeti Bank – amely a felügyelet szerepét is betölti – jóval szigorúbban korlátozta a bankok működését, így például a devizahitelezést, mint a magyar hatóságok. A jövőre nézve pedig úgy látta az előadó, hogy megerősödik az EU-szintű szabályozás szerepe, új intézmények felállításával és a felügyeletek összehangoltabb működésével lehet számolni.

"Ha visszahúzódik a dagály, kiderül, ki úszkált meztelenül" – idézte Warren Buffett-et a következő előadó, Radován Jelasity. Kiemelte: a szerb állampolgárok és vállalkozók különösen bizalmatlanok a dinárral szemben, hiszen még élő emlék a hiperinfláció, így a megtakarítások jelentős része euróban van. A vonzó kamatszintek miatt pedig könnyű volt őket rávenni, hogy a látszólag igen kedvező devizahiteleket válasszák. Így szinte a teljes szerb magán- és vállalkozási szféra devizában számol mind a betéti, mind a hiteloldalon, ami külső folyamatoknak szolgáltatja ki az országot. Az elnök arra is rámutatott, hogy a felügyeleti reakciók sebességét lassítja, hogy a jelentős lépésekhez politikai támogatás is kell, amely nagyon meg tudja nyújtani a szakmai válaszlépések átfutási idejét.

Egy fodrásznak is több papír kell mint egy lakáshitel-ügynöknek

Farkas Ádám öt pontban foglalta össze a tanulságokat: a lakossági devizahitelezés sokszor az ügyfelek tudatlanságára is épült; a bankoknak pénzbőség idején sem szabad engedniük kockázatkezelési elveikből; mind a lakosságnak, mind a bankszektornak rövid az emlékezete és hamar elfelejti a válság tanulságait; a közvetítői szerep szabályozása hiányos és elmaradott (ahogy kiemelte: egy fodrásznak is több képzettséget kell igazolnia, mint egy lakáshitelt értékesítő ügynöknek); és végül, hogy mind nemzeti, mind nemzetközi szinten újragondolásra szorul a felügyelet rendje.

Az est végén, kérdésekre válaszolva a résztvevők elmondták: látnak azért elmozdulást a bankok magatartásában, például jóval nagyobb figyelmet szentelnek a likviditás kezelésének, mint a válság előtt. Egyetértettek abban, hogy a bankszektor viselkedése kulturális kérdés is, bár sajnos – emelte ki Radován Jelasity – megesik, hogy az elvben magasabb pénzügyi kultúrát hordozó nyugat-európai bankok "balkanizálódnak" az adott piacon. Talán szerepükből adódóan is, az előadókról kiderült, kevéssé bíznak a szektorális önszabályozásban, viszont fontosnak tartják a nyilvánosság szerepét. Ebben Magyarország élen jár a régióban, hiszen a bírságok nyilvánosak, a PSZÁF honlapján – a méltányolható üzleti érdekeknek megfelelően korlátozott részletességgel – ezek megismerhetőek. Az előadók úgy látták, maguknak a pénzbírságoknak – sajnos, tették hozzá – megvan a maga helye a szabályozórendszerben, sőt, immár a személyi bírságok kiszabása is napirenden van, amelyet végképp igyekeznek elkerülni az érintettek.

Elhangzott még, hogy a bankszektoron belül a nemzetközi és a hazai tulajdonú bankok viselkedése között nem sok különbséget észlelnek a felügyeletek. Az állami tulajdonú bankok kezelésében pedig az EU-szabályozás a mérvadó, amely szűk mozgásteret hagy. Szerbiában ez a megszorítás természetesen még nem érvényes, így némi segítségadásra sor is került egyes esetekben.

Felmerült az a kérdés is, hogy mennyire nyílik módja "felügyeleti arbitrázsra" a szektor szereplőinek, vagyis hogy megpróbálhatják-e megtalálni a leglazább szabályozású piacot a működés helyszínének, ahonnan a határon átnyúlva tudnak a szigorúbban szabályozott országok piacára belépni. Az előadók ezzel kapcsolatban az egyeztetés és a nemzetek feletti szervezetek szerepének növekedését hangsúlyozták, amelyre - a válság hatásaként - egyébként is érzékelhető törekvés.

A magyar tulajdonú cégcsoportot alkotó Scale Consulting, Scale Solutions és Scale Research csoport tagjai a bankfejlesztési tanácsadás, az informatika és a piackutatás különböző területein nyújtanak a tervezéstől a megvalósításig terjedő támogatást, építve a szinergiák nyújtotta lehetőségekre. A csoport erejét a tagok egyéni és a közös szakmai tudása, a komplex problémakezelés képessége és az innovatív gondolkodás adja. A csoport ügyfélkörét a magyarországi és a közép-kelet-európai régió vezető pénzintézetei alkotják.