Mit célzott az egyezmény és mit ért eddig már el?

Pontosan húsz éve annak, hogy az ENSZ Közgyűlése elfogadta a Gyermek Jogairól szóló egyezményt. A gyermekjogi egyezmény célja, hogy aktív szerepvállalásra késztesse az államokat a gyermekek jólétének biztosítása érdekében, továbbá összefogja és harmonizálja a különböző nemzetközi jogi szerződésekben elszórtan felbukkanó gyermekjogokat. Az egyezmény kidolgozását Lengyelország 1979-ben, a Nemzetközi Gyermekév alkalmából kezdeményezte, s a munka 10 évig tartott. A kormányok mellett, az UNICEF és más nemzetközi szervezetek is aktívan részt vettek az egyezmény kidolgozásában. 1989. november 20-án, harminc évvel a Gyermekjogi Nyilatkozat után, az ENSZ Közgyűlése közfelkiáltással elfogadta a Gyermek Jogairól szóló Egyezményt, amelyet 1990. január 26-án megnyitottak aláírásra. Rekordidő, kevesebb, mint egy év alatt összegyűlt a hatályba lépéshez szükséges mennyiségű ratifikáció. Ma ez a világ legszélesebb körben elfogadott emberi jogi egyezménye, rendelkezéseit két kivétellel (USA és Szomália) a világ összes országa kötelezőnek ismerte el magára nézve. A Magyar Köztársaság Országgyűlése 1991. őszén ratifikálta a gyermekjogi egyezményt, melyet az 1991. évi LXIV. törvénnyel hirdettek ki. Az egyezmény megváltoztatta a társadalomban a gyermek és a gyermekkor státuszát. Elvei és rendelkezései az eltelt két évtizedben gyakori hivatkozási alappá váltak a különböző társadalmi és politikai vitákban. Az egyezmény ösztönzőleg hatott új, a gyermekellátásra és a gyermekvédelemre vonatkozó szabályok és standardok megalkotására, a régi gyakorlatok újragondolására. Számos ország alkotmánya először erősítette meg, hogy a gyerekeknek is vannak jogai. Máig sokat vitatják “forradalmi” alapelvét, miszerint a gyermekek véleményét a rájuk vonatkozó döntéseknél ki kell kérni. A gyermekek jogainak érvényesítése érdekében történő összefogás számszerűsíthető eredményeket is hozott: az elmúlt években először csökkent 10 millió alá az öt év alatti gyermekek éves halandósági rátája.

Még sok a tennivaló

Ugyanakkor a világban körbenézve még ma is számtalan módon sérülnek a gyerekek jogai. Látva az egyenlőtlenségeket a jogok érvényesülésében, a kiterjedt gyermekszegénységet a világban, az oktatás és nevelés gyakori kudarcait, világos, hogy további nehéz feladatok várnak a felnőttek társadalmára.

A tennivalók közül az UNICEF fontosnak tartaná, hogy csökkenjenek az országok közötti és az országokon belüli egyenlőtlenségek a gyermekek helyzetében és a különböző ellátásokhoz való hozzájutásban, a gyerekjogok jelenjenek meg a központi és a helyi költségvetésekben és a szociális programokban. Szükséges lenne az iskolákat és a településeket is gyermekbaráttá tenni. Fokozni kellene az együttműködést a világméretű járványos betegségek, köztük az AIDS elleni küzdelemben és szükséges lenne az új technológiákat a gyermekek és jogaik védelme érdekében felhasználni. A gyermekek jogai érvényesülésének egyik kulcsa a felnőttek szemléletváltása, melyre a két évtized nem bizonyult elegendő időnek, és világossá vált, hogy az egyezmény fényében szükséges társadalmi és kulturális értékeinket is felülvizsgálni.

A gyermekjogi hónapról

A most induló, „20 év – 20 nap” programsorozattal az UNICEF Magyar Bizottsága szeretné elérni, hogy a közvélemény minél többféle és színesebb formában találkozzon a gyermekek jogaival. A program október 30-án filmvetítéssel indul és számos eseménnyel november végén zárul. Az eseménysorozat keretében 4 este során a világ gyermekeinek helyzetéről forgatott angol nyelvű dokumentumfilmek kerülnek bemutatásra a Vista rendezvényközpontjában, a gyermekek online tanácskozás keretében vitatják meg, ők hogyan látják jogaik és kötelességeik viszonyát, a döntéshozók felelősségére az UNICEF rongybaba programjának magyarországi adaptálásával hívják fel a figyelmet a szervezők. Számos szakmai rendezvényre is sor kerül, többek között a Szociális és Munkaügyi Minisztériummal, az Igazságügyi és Rendészeti Minisztériummal, a Magyar Pszichológusok Egyesületével illetve az Országos Gyermekegészségügyi Intézettel együttműködésben. Az eseménysorozat egyik érdekessége lesz a világ gyermekeinek helyzetéről szóló UNICEF jelentés különkiadása, amelynek bemutatására november 19-én, a jelentés nemzetközi premierjével egyidejűleg kerül sor Budapesten is.

Az UNICEF Magyar Bizottsága, akárcsak a nemzetközi szervezet, külön internetes felületet, ún. microsite-t létesített a gyermekjogi hónap alkalmából. A program bemutatásán túl a látogatók megismerhetik, miért tartják kiemelten fontosnak a gyermekjogok biztosítását az UNICEF szószólói, többek között Mia Farrow, Ewan McGregor, Youssou N’dour és Claudia Schiffer és megtudhatják azt is, kik az UNICEF nemzetközi filmpályázatának győztesei. A gyermekek helyzetének megismerését gazdag képanyag segíti és itt olvashatók a legfontosabb gyermekjogi dokumentumok is. A microsite az UNICEF honlapjának (www.unicef.hu) nyitó oldaláról, közvetlenül pedig a www.unicef.hu/20ev címen érhető el.

"Számunkra a hónap igazi sikert az jelentené, ha ezentúl nem csak évfordulós események alkalmából jutna kiemelt figyelem a gyerekek jogaira, hanem mindannyian belátnánk, hogy többek között a gyermekjogok valóra váltása határozza meg azt is, milyen világban élünk majd pár év múlva." – mondta Kecskeméti Edit, az UNICEF igazgatója.