"A tanulmány egyértelműen bemutatja azokat a tényezőket, amelyek a régióban dolgozó külföldi vezetők szerint a legnagyobb akadályokat, illetve az üzleti növekedés lehetőségét jelentik." - magyarázta Clive Bennett, a lisszaboni központú fejvadász cég, az Ad Capita partnere, a Portugáliában és Írországban készített hasonló tanulmányok társszerzője. "Véleményünk szerint a helyi vezetők javára válna, ha elemeznék a tanulmány eredményeit, és változtatnának a kevésbé ideális vezetői szokásokon. Inkább erősségeikre érdemes építeniük, hiszen ezekben a zavaros időkben az irányításból fakadó versenyelőny kiaknázása a siker kulcsfontosságú tényezője. Egy dolog azonban tagadhatatlan: az utóbbi húsz év során ez a régió hihetetlen átalakuláson ment keresztül." - szögezte le Clive Bennett.

A külföldi menedzserek alapvetően egyetértenek a következőkben (zárójelben azon válaszadók aránya, akik az adott kijelentéssel egyetértenek, vagy határozottan egyetértenek):

- A külföldiek szívesen dolgoznak / élnek közép-kelet-európai országban (88% / 89%)
- Az üzleti környezet rendkívül aktív és dinamikus (72%)
- A helyi vezetők keményen dolgoznak ezekben az országokban (65%)
- A nők itt általában jobb vezetők, mint a férfiak (65%)

Néhány lényeges kritikai ponton is egyetértenek, különösen a következőkben:

- Rendkívül nehéz jó vezetőt találni (81%)
- A vállalkozások és menedzsereik nem ügyfélközpontúak (80%)
- A vállalkozások általában nem jól szervezettek és nem hatékonyak (79%)
- A bürokrácia / korrupció komolyan akadályozza a jó üzleti teljesítményt a közép-kelet-európai régióban (78% / 62%)

"A fenntartható üzleti növekedéshez az ügyfélre kell koncentrálni."- jelentette ki Chris Brewster, a tanulmány társszerzője, a Henley Business School humán erőforrás menedzsment tanszékének professzora. "A gyors növekedés kiváltotta lendület és az olcsó munkaerő adta versenyelőny nem marad fenn sokáig, így intenzívebb és fenntarthatóbb versenytényezőkre van szükség. Az ügyfeleket meg kell hallgatni és a vezetésnek sokkal hatékonyabban kell működnie. Három, különösen aggasztó tényezőt találtunk: a gyenge csapatmunka, a határidők figyelmen kívül hagyása, valamint a menedzserek vonakodása a személyes felelősségvállalástól. E viselkedések megváltoztatása erőteljesen befolyásolhatná az üzlet sikerét " - jegyezte meg Brewster professzor.

A tanulmány jelentős különbségeket is hangsúlyoz a hat ország között a tekintetben, hogy melyek a legjobb, illetve leggyengébb tulajdonságaik (az országokat megítélésük sorrendjében soroltuk fel)

Lengyelország - 1. -
A legdinamikusabb és leginkább vállalkozói beállítottságú, a legkevésbé korrupt az üzleti életben, a legjobb az ügyfelekkel.
A legformálisabb a kommunikáció terén. Státusz-alapú, autokratikus vezetői stílus.

Szlovákia -2. -
A legkevésbé bürokratikus. A legegyüttműködőbb és legrugalmasabb. Lojális.
A legkevésbé vállalkozói beállítottságú. Túlságosan formális, elkerüli a felelősséget.

Cseh Köztársaság  - 3. -
A legtervezettebb. A legjobb lakóhely a külföldiek számára. Együttműködő, betartja a határidőket.
A legrosszabb a személyes kapcsolatok és a humor terén. Rugalmatlan, túl formális.

Románia - 4. -
A legszorgalmasabb és legambiciózusabb. A legjobb a külföldiekkel és egyéb kultúrákkal szemben. 
A leginkább túlfizetett menedzserek. Szervezetlen, gyenge csapatmunka. Gyenge tervezés. 

Magyarország - 5. -
A leginformálisabb, a legjobb a személyes kapcsolatokban. Kreatív problémamegoldás.
A legrosszabb a kritika elfogadásában. A legkevésbé dinamikus és ambiciózus. Nem jó hozzáállás a külföldiekhez.

Bulgária - 6. -
A legnagyobb a különbség a női és a férfi vezetők között. Jó szociális készségek. Erős akarat a változásra és a kritika elfogadása.
A legkorruptabb, a legrosszabb a tervezésben, szervezésben, csapatmunkában és az ügyfelek kiszolgálásában. 

Hogyan látják Magyarországot a külföldiek?

Általában véve Magyarországon ugyanazok a problémák jelentkeznek, mint a régió többi részén, bár van ami hangsúlyosabban mutatkozik. Az ügyfelek kiszolgálása, a bürokrácia, a korrupció és a szervezetlenség komoly problémát jelentenek, azonban az ország magas pontszámokat ért el a személyes kapcsolatok fontossága, a kreativitás és az informális jelleg terén. Magyarországot az első két helyre sorolták a következők tekintetében:

- Lényeges a barátságok kialakítása
- A kommunikáció nem túl formális
- Értékelik a jó interperszonális készségeket
- Alapvető fontosságú a jó személyes kapcsolat kialakítása az ügyfelekkel
- A hierarchiák informálisak
- Erős kreativitás jellemzi a problémamegoldást
- Könnyű jól képzett vezetőket találni
- Jobb vezetőket lehetne toborozni, ha többet fizetnének nekik

Míg a magyarok személyes kapcsolataikban közvetlenek, ezt a pozitív hozzáállást nem hasznosítják megfelelően az ügyfélkapcsolatok terén. Az ügyfélkiszolgálással kapcsolatos kérdésekben Magyarország egyértelműen negatív megítélésű, és hátulról a második-harmadik helyen áll. Az értékesítési készségek szintén nem tűntek kiemelkedőknek.

Egy szociálisan extrovertált kultúrában meglepő, de a magyar vezetők nem tudnak különösebben jól bánni a külföldiekkel: a régióban a leggyengébb minősítést kapták az egyes kultúrák megértése és az azokhoz való alkalmazkodás terén, a második leggyengébb minősítésűek a külföldi ügyfelek és kollégák kezelése terén, valamint szintén második leggyengébb minősítésűek az idegen nyelvi készségeket illetően. Ezen túl a magyar vezetők lényegesen más (pozitívabb) képpel rendelkeznek önmagukról, mint ahogyan őket a külföldiek megítélik. Ez a különbség szembeötlően nagyobb, mint a tanulmányban részt vevő bármelyik másik országban, ahol a helyiek általában úgy érezték, hogy a külföldiek kritikája nagyrészt helytálló. Úgy tűnik, hogy a magyarok nem értik meg jól a többi kultúrát, és ezért túlságosan védekezőek a külső kritikákkal szemben. A külföldi vezetők jelenlétét ebben az országban szeretik legkevésbé, és a magyar vezetők állítják a leggyakrabban, hogy a külföldi vezetőket túlfizetik. (Néhány jellemző egyedi véleményt a mellékelt dokumentumban talál)

"A tanulmány határozottan megerősíti tapasztalatainkat: ebben a régióban a nők a sokkal jobb vezetők, mint a férfiak. Ennek a tendenciának a kialakulását mi magunk is látjuk napi szintű munkaerő-keresési gyakorlatunk során"- jelentette ki Klemens Wersonig, a tanulmány létrejöttét támogató TARGET Nemzetközi Személyzeti Tanácsadó Csoport alapítója és ügyvezető igazgatója. "Magánbeszélgetésekben egyre több itt dolgozó külföldi mondja nekünk, hogy szívesebben vesznek fel női alkalmazottakat. Ezt a véleményt tudományosan is ellenőrizni akartuk és a tanulmány azt mutatja, hogy az összes külföldi vezető kétharmada egyetért ezzel a kijelentéssel. Általánosságban az is igaz, hogy a tanulmány megerősíti a 15 év során szerzett tapasztalataink jó részét. Az üzlet humán oldala az egyik leglényegesebb tényező. Ezért a jelenlegi gazdaági nehézségekből a társaságok számára az a kivezető út, ha újragondolják a vezetői kultúrát, és az üzlet olyan alapvető értékeire koncentrálnak, mint az ügyfélközpontúság, a csapatmunka és az integritás" - vonta le a következtetést Klemens Wersonig.

A tanulmányról

A tanulmányt 2008 őszén készítették és hat ország több mint 5000 vezetőjét kérdezték meg. Összesen 1169 teljes körű válasz érkezett, köztük 271 helyi vezetőtől, akik a kontrollcsoportot alkották.

A TARGET Nemzetközi Személyzeti Tanácsadó Csoportról (www.targetfuture.com)

 A 15 éves fennállását ünneplő TARGET Nemzetközi Személyzeti Tanácsadó Csoport a közép-kelet-európai régió egyik vezető fejvadász cége, saját irodákkal rendelkezik Ausztriában, Bulgáriában, a Cseh Köztársaságban, Lengyelországban, Magyarországon, Romániában és Szlovákiában. A TARGET tagja a független fejvadász cégeket tömörítő INAC szervezetnek (www.inac-global.com), amely Európában az első öt hálózat egyike, a világon pedig a 14. helyen áll. E nemzetközi fejvadász hálózaton belül a TARGET kizárólagos joggal képviseli Közép-Kelet-Európát. A TARGET ennek a tanulmánynak a támogatója, koordinálta a tanulmányban részt vevő hat országban az adatgyűjtést, valamint irányította ennek a jelentésnek a kiadását és terjesztését.

A Henley Business School

A Henley az Egyesült Királyság legkiválóbb üzleti iskoláinak egyike. Nappali MBA programja az Egyesült Királyságban a Financial Times szerint az ötödik legjobb, míg az Economist Intelligence Unit szerint világszerte a huszadik helyen áll. Régóta a távoktatás vezetőjeként ismerik el, és az MBA programok ezen típusa az Economist Intelligence Unit szerint a világon a hatodik helyet foglalja el. A Henley Business School 2008-ban a University of Reading része lett.

NÉHÁNY KÜLFÖLDI MANAGER ÉRDEKES VÉLEMÉNYE MAGYARORSZÁGRÓL
HÁTTÉRANYAG

"Csak akkor hívnak vissza vagy válaszolnak egy e-mailre, HA NEKIK FONTOS. Még ha meg is ígérik, hogy vissza fognak hívni, vagy e-mailt küldenek, azt általában nem tartják be." [USA]

"Magyarországon a nők sokkal felelősebb vezetők, mint a férfiak. Keményebben dolgoznak, mint férfi társaik, nem beszélnek, hanem végzik a dolgukat. A férfiak imádnak dumálni, filozofálni, de közben elfelejtik a munkát. Szerintem nem is igazán érdekli őket, különösen a nehéz munka nem." [Ausztria]

"A bürokráciát illetően mindhárom országban van belőle bőven (e.g. Csehország, Magyarország, Szlovákia). A különbség csak az, hogy Magyarországon mindig van mellette egy kiskapu is." [Németország]

"Pesszimisták és rettegnek a változástól." [Nagy-Britannia]

"Magyarországon alapvetően két komoly menedzsment probléma van. Sok a duma, kevés a teljesítmény, illetve hogy állandóan azt hajtogatják, hogy mivel ez az ország más, ezért itt másként is kell megoldani a problémákat. Mindez egészen addig tart, amíg égni nem kezd a ház." [Nagy-Britannia]

"Az emberek motiváltak és tehetségesek, de sok szempontból rugalmatlanok - nem szeretik a változásokat (sem az új lehetőségeket, sem a korlátokat). Nem fogadják el a globalizáció következményeit, a realitásokat, a jövőt." [Franciaország]

"A nosztalgia a magyarok egyik legjellemzőbb tulajdonsága. A munkatársak nem igazán megbízhatóak és soha nem hűségesek a céghez. A változást mindig a pénz diktálja." [Franciaország]