| A kereslet és kínálat összhangját kell megteremteni a foglalkoztatás terén |
| 2006.11.27. |
kormányzati szféra/Országgyűlés Hivatala |
forrás: PeppeR |
|
 |
Az oktatás és a munkavállalás rendszereinek korszerűsítésére van szükség. Folytatódott az Országgyűlés és az Európai Parlament által indított, a parlamentek iránti bizalom növelését célzó rendezvénysorozat. A hét eseményből álló szakmai programsorozat ötödik állomásán, Veszprémben a "Fiatalok és munkavállalás - oktatás és foglalkoztatás az Európai Unióban" című rendezvényen parlamenti képviselők és szakértők arról cseréltek eszmét, hogy az oktatás- és a foglalkoztatáspolitika miként segíti elő a tudásalapú gazdaság létrejöttét, és milyen módon elégítheti ki az oktatás a munkaerőpiac igényeit.
|
|
| |
A konferencia résztvevő egyetértettek abban, hogy csakis aktív, kezdeményező magatartással, az élethosszig tartó tanulás elfogadásával lehet a megfelelő képzettséghez és munkához jutni és azt megtartani. A rendezvényt köszöntötte Lasztovicza Jenő, a Veszprém Megyei Közgyűlés elnöke, előadói pedig Mesterházy Attila, országgyűlési képviselő (MSZP) és Dr. Őry Csaba, az Európai Parlament képviselője (Fidesz), a beszélgetés további résztvevői pedig Biermann Margit, a Veszprém Megyei Munkaügyi Központ igazgatója, Dr. Kristóf János, a Pannon Egyetem oktatási és akkreditációs rektor-helyettese, Nagy Jánosné, a Haribo Magyarország személyzeti munkatársa és Öcsi József, a Mobilitás Közép-Dunántúli Regionális Ifjúsági Irodájának igazgatója voltak. Ambiciózus célokat tűzött ki maga elé az Európai Unió, amikor a Lisszaboni Stratégiában megfogalmazta a világ legversenyképesebb tudásalapú gazdaságává válásának követelményét. A versenyképesség növelése, a versenyképes tudás megszerzése és az új munkahelyek teremtése csakis széleskörű összefogással valósulhat meg. Ehhez pedig a kormányoknak, önkormányzatoknak, szakmai szervezeteknek és mindenekelőtt a fiataloknak, a munkát keresőknek nagyon sokat kell tenniük. Így fogalmazták meg a veszprémi konferencia résztvevői a lisszaboni stratégia megvalósításához vezető út modelljét. Amint az előadók szavaiból is kitűnt, az oktatás és a foglalkoztatás kérdései Magyarországon is szorosan egybefonódnak. A jelenlegi helyzet nem ad bizakodásra okot. A felnőtt korú lakosság alig 50%-a aktív és rendelkezik állandó, bejelentett munkahellyel, míg ugyanez az arány az élmezőnybe tartozó skandináv államokban 70% fölött van. Magyarországon így minden "eltartóra" jut egy "eltartott" is, vagyis mindenki "két ember helyett" dolgozik és fizet adót és hozzájárulásokat. A demográfiai trendek - az Unió legtöbb államához hasonlóan - a népesség elöregedését jelzik, ami még tovább fokozhatja a betöltetlen állások, a munkaerőhiány miatti feszültséget. A veszprém megyei statisztikák pedig arról árulkodnak, hogy itt a pályakezdők 25%-nak csak 8 általános iskolai osztály végzettsége van, sőt olyanak is jelen vannak a nyilvántartott munkát keresők között, akik még az általános iskolai tanulmányokat sem fejezték be. Ilyen háttérrel állandó munkát találni pedig gyakorlatilag lehetetlen. A kiutat az előadók több szempontból is megfogalmazták. Az ország egésze szempontjából kitörést jelenthet, ha megtörténik az oktatás és a foglalkoztatás korszerű rendszereinek kialakítása. A 2007-2013 időszakban a Társadalmi Megújulás Operatív Program keretében mintegy 933 milliárd forint, a Társadalmi Infrastruktúra Fejlesztés Operatív Programjából pedig 539 milliárd forint szolgálja a humán erőforrások minőségének javítását és az ehhez kapcsolódó infrastruktúra fejlesztését. A források hatékony felhasználásával létrejöhet az elvárásokhoz rugalmasan alkalmazkodni képes szakképzési és felnőttképzési rendszer, bővülhetnek a képzéshez történő hozzáférés lehetőségei, előtérbe kerülhetnek a nem hagyományos foglalkoztatási formák és javulhatnak a munkanélküli, az inaktív és a munkaerőpiacon hátrányban lévő emberek munkavállalási lehetőségei. Az egyéni boldogulás viszont a mentalitás lényeges megváltozását, a saját jövő előrelátó tervezését és az ennek megfelelő, élethosszig tartó tanulást, képzést igényel. Európai sereghajtók vagyunk abban, hogy a lakosság 70%-a ma sem beszél idegennyelvet. A mobilitási arány szintén rendkívül alacsony - a legtöbben nem vállalják azt, hogy akár lakhelyüktől 50 kilométerre dolgozzanak. A konferencia vállalati szakemberei szerint a munkavállalók körében folyamatosan romlik a lojalitás foka, egyre kevesebben becsülik meg és hajlandóak teljes odaadással dolgozni a meglévő munkahelyükön. A kitörési pontot csakis a folyamatos képzés, tanulás jelentheti. Az ország szinte minden részében magas a kereslet a szakmailag felkészült, odaadó munkavállalók iránt. Az ipar területén dolgozó, felkészült szakmunkások válogathatnak a munkavállalási lehetőségek között, hiszen az ilyen szakemberekből az ipar számtalan területén hiány mutatkozik. A diplomával rendelkezők - az első 1-2 év munkahelykeresése után - bizton számíthatnak jó munkalehetőségre. Az egyre bővülő más típusú foglalkoztatási lehetőségek - például a távmunka és a részmunkaidő - szintén alkalmazkodást igényelnek.
|
|
| |
|
|
|
|
|
 |
|
