| A globalizáció problémái helyben jelentkeznek |
| 2006.12.11. |
kormányzati szféra/Országgyűlés Hivatala |
forrás: PeppeR |
|
 |
A balkáni országok európai uniós integrációja Magyarországnak fontos érdeke. Folytatódott az Országgyűlés és az Európai Parlament által indított, a parlamentek iránti bizalom növelését célzó rendezvénysorozat. A hét eseményből álló szakmai programsorozat záró rendezvényén, Szegeden a "Belbiztonság az Európai Unióban" (bevándorlás, határellenőrzés, szervezett bűnözés elleni küzdelem) címmel az Európai Unió és Magyarország előtt álló, a belbiztonsággal összefüggő kihívásokat vették sorba az előadók.
|
|
| |
Véleményük szerint hibás politika volna figyelmen kívül hagyni a globalizáció kihívásait - a politika feladata sokkal inkább az, hogy biztosítsa azokat a kereteket, melyek között az ország hosszútávú fejlődése biztosítható. Ennek a szempontnak az előtérbe helyezésével kell a migráció, a bevándorlás ügyét kezelni, a szervezett bűnözés elleni hazai és nemzetközi harcot folytatni, sőt még az ide tágabban kapcsolódó foglalkoztatási és demográfiai kihívásokat is kezelni kell. A rendezvény előadói Dr. Kozma József, országgyűlési képviselő (MSZP) és Dr. Becsey Zsolt, az Európai Parlament képviselője (Fidesz), a beszélgetés további résztvevői pedig Dr. Gombos Katalin, a Szegedi Tudományegyetem Nemzetközi Jogi és Európa-jogi Tanszéke adjunktusa, Nagy Ferenc, a Magyar Köztársaság szabadkai főkonzulja, Dr. Ördög István, az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium Bevándorlási és Állampolgársági Hivatala képviseletében és Dr. Tóth László, a Szegedi Biztonságpolitikai Központ igazgatója volt. Európai Uniós tagságunk jogokkal és kötelezettségekkel egyaránt jár. Különösen igaz ez a bel- és igazságügy területén, ahol - miközben a feladatok jelentős része tagállami hatáskörben marad - markánsan érvényesülnek a közös európai uniós politika elemei. Az a hatásos belbiztonsági politika, amely szembenéz a globalizáció kihívásaival, és képes ennek hatásait országos, sőt helyi szintre is értelmezni. Különösen érvényes ez a megállapítás Szegeden és Dél-Magyarországon, amelyek az Európai Unió déli határán helyezkednek el. Ebben a megközelítésben egyetértettek egymással a szegedi konferencia kormánypárti és ellenzéki, szakmai és civil résztvevői. Magyarország jelentős lépést tesz a teljes körű európai integráció irányába, amikor várhatóan 2007. végén csatlakozik a schengeni egyezményhez. A csatlakozás egy gyakorlatilag 10 éve tartó folyamat betetőzését jelenti, hiszen ez alatt az idő alatt a határőrség - céljait, működését és eszközrendszerét tekintve - hatalmas változáson ment keresztül. A technikai modernizálás, a határállomások kivétel nélkül történő megújítása, a személyi állomány nyelvi és szakmai képzése alapján a "schengeni felkészültséget" vizsgáló bizottság jelentése szerint az ország felkészülten várja az egy év múlva esedékes csatlakozást. A rendszer életbe léptetése azt is jelenti, hogy ezt követően a keleti és déli határokon szolgálatot teljesítő határőröknek nemcsak a magyarországi, hanem az egységes európai uniós beutazási feltételeknek való megfelelőséget is vizsgálniuk kell. Az a személy ugyanis, aki például Röszkénél vagy Záhonynál lép majd be az országba, további útlevél ellenőrzés nélkül juthat majd el egészen a portugál tengerpartig vagy Belgiumig. A schengeni rendszerhez történő csatlakozással együtt az előadók szerint azt is végig kell gondolni, hogy a követelmények hogyan hangolhatóak össze a határokon túl élő magyarság különleges érdekeivel. Ezért van nagy jelentősége például a 2006. októberében az Unió által elfogadott és a határ mentén, mintegy 30 - 50 kilométeres távolságban élők megkönnyített beutazását lehetővé tevő rendelkezéseknek. Ennek pontos kialakítását csak minden körülmény mérlegelésével lehet megtenni. Szeged helyzete egyébként különösen speciális és a maga szakmai, civil és közpolitikai eszközével már eddig is sokat tett a regionális együttműködés elősegítéséért. A szegedi székhellyel működő Biztonságpolitikai Központ a globális kihívások helyi vetületei kutatásának és kezelésének elismert intézménye, a József Attila Tudományegyetem jogi és európai jogi együttműködései romániai és szerbiai egyetemekre is kiterjednek, a szegedi folyamat néven több mint 10 év indított együttműködés pedig jelképezi azt a megközelítést, amely egymás megértésére és elfogadására alapozva igyekszik a konfliktusokat kezelni. A konferencián külön hangsúlyt kapott végül a szervezett bűnözés ügye is. Az előadók egyetértettek abban, hogy ezt a kérdést csakis európai uniós, illetve nemzeti összefogással lehet kezelni. Ennek hatásai mindannyiunk életét akár napi szinten befolyásolják, elég csak ez elmúlt időszak élelmiszerbiztonsági vagy adatvédelmi botrányaira gondolni. Egy nyitott szemléletű és modern technológiájú világban bárki a szervezett bűnözés áldozata lehet. Mindenképpen szükség van azoknak a törvényeknek és rendelkezéseknek az áttekintésére és szükség szerint történő felülvizsgálatára, amelyek az egyént megvédik például a környezeti szennyezésektől, a személyes adatokkal történő visszaélésektől és csalásoktól vagy éppen az egészségre ártalmas, lejárt szavatosságú élelmiszerek fogyasztásától. A szegedi konferenciával véget ért az Európai Parlament és az Országgyűlés "Párbeszéd európai fejlődésünkért" rendezvénysorozata. A konferenciák szakmai összegzését a 2007-ben megjelenő tanulmánykötet végzi majd el.
|
|
| |
|
|
|
|
|
 |
|
