| Új esély nyílik a magyar borágazat előtt |
| 2006.11.13. |
kormányzati szféra/Országgyűlés Hivatala |
forrás: PeppeR |
|
 |
Néhány éven belül több bor érkezik az Európai Unióba, mint amennyi innen kerül ki. Folytatódott az Országgyűlés és az Európai Parlament által indított, a parlamentek iránti bizalom növelését célzó rendezvénysorozat. A programsorozat harmadik állomásán, Sárospatakon, a "Mezőgazdaság és vidékfejlesztés az Európai Unióban" című rendezvényen parlamenti képviselők és szakértők arról cseréltek eszmét, hogyan lehet egyensúlyt teremteni a mezőgazdaság lehetőségei és a vele szemben támasztott követelmények között, és hogyan lehet az Európai Unió rendszerébe ágyazottan korszerű mezőgazdasági és vidékfejlesztési politikát folytatni. A sárospataki rendezvény résztvevőit különösen az európai borágazat átalakulása és a Magyarország zászlóshajójának tekintett tokaji borvidék jövője foglalkoztatta.
|
|
| |
Az Unió a szervezettségek versenye. Az a település, az a régió és az az ország boldogul, amely a közös célok érdekében össze tud fogni - ez volt az előadók egyhangú véleménye a sárospataki konferencián. Márpedig a verseny az elkövetkező időben nemhogy csökkenne, hanem még fokozódni is fog. A sikeres helytálláshoz mindenhol azt kell kitalálni, mi az a hozzáadott érték, amellyel csak az adott régió rendelkezik. Az Európai Unió reformok sorozatával alakítja át az egyes mezőgazdasági ágazatokat. A Közös Agrárpolitika reformjának célja, hogy hatékony, a világpiacon is versenyképes agrárágazattá váljon ez a szektor. A reformok kialakítása során az is egyértelművé vált, hogy az EU nem egyformán kezeli az egyes ágazatokat. "Édesgyermeknek" tekinthető pl. a gabona, olaj, dohány, cukor és szarvasmarha ágazat, míg - Magyarország számára jobbára fájó módon - kevésbé kiemelt "mostohagyermek" a baromfi, sertés, zöldség-gyümölcs, szőlő és a bor ágazat ügye. Éppen a borágazat átalakítása szerepel most a napirenden, és bár Magyarország az EU bortermelésének mindössze 2 százalékát adja, mégis, a megfelelő szövetségek létrehozásával mindenáron biztosítani akarja céljai megvalósulását. Magyarország számára is elsődleges érdek a minőségi termelés biztosítása, a borhamisítás megszüntetése, a kereslet- és kínálat egyensúlyba hozatala, az ehhez szükséges terület- és hozamkorlátozás, a korszerű termelési, marketing és adminisztratív eszközök használata. Ugyanakkor például Magyarország ellenzi az Európai Bizottság kezdeményezését a cukor hozzáadásának megtiltásáról, és a javaslat megakadályozására máris összefogott 14 tagország. Az összefogásra általában is szükség van, hiszen az Európai Parlament becslése szerint 5-10 éven belül több bor érkezik majd az EU-ba, mint amennyi innen más piacokra jut. A konferencia résztvevőit különösen a tokaj-hegyaljai borvidék jelene és jövője foglalkoztatta. Mint közismert, Tokaj Magyarország legjobb nevű és legjobb adottságokkal bíró történelmi borvidéke. A Tokaj márkanév (brand) Magyarország egyik legeladhatóbb és nagy potenciállal bíró terméke. Az elmúlt több évtized azonban sokat rontott a borvidék helyzetén. A modernizálás az elmúlt mintegy 10 évben indult el. A hírnév helyreállítása érdekében és az uniós tagságnak köszönhetően eredetvédelmi megállapodást sikerült tető alá hozni Ausztráliával és az Egyesült Államokkal, 2007. március 1-től pedig már francia és olasz termelők sem használhatják a tokaji megnevezést boraikon. Bár a megegyezés létrejött Magyarország és Szlovákia között a történelmileg a borvidékhez tartozó, a mai Szlovákia területén fekvő községek névhasználati jogairól, az ehhez szükséges szlovákiai belső rendelkezések és intézkedések egy része a mai napig nem valósult meg és ez jelentős problémát okoz a tokaji termelőknek. A legnagyobb gondot jelenleg mégis a "tokaji" megjelöléssel Ukrajnában forgalomba hozott italok jelentik, ezek ugyanis súlyosan sértik Magyarország érdekeit a hagyományos export piacokon, az egykori szovjet utódállamokban. A tokaj-hegyaljai régió felvirágoztatásának egyik kulcsát a borágazat és a turizmus összehangolt fejlesztése jelenti. A korábbi évek átlagos 2-3 vendégéjszakája helyett ma már egy látogató általában 4-5 éjszakát tölt a régióban, ez pedig elsősorban annak köszönhető, hogy összetett kulturális, turisztikai, gasztronómiai és borászati programok sorozatát sikerült létrehozni. Mindezt az önkormányzatok, a vállalkozók, a borászok széles körű összefogása tette lehetővé. A falusi turizmus Zemplénben ma már 10 000 ágyat kínál, a világörökségi projekt keretében pedig jelenleg 13 település 16 turisztikai és kulturális projektjének tervezése és megvalósítása zajlik. A mezőgazdaság korszerűsítése, az átfogó vidékfejlesztés megvalósítása során fontos szerep jut a közvetlen kifizetéseknek, a támogatásoknak. A magyar mezőgazdaság 2007-ben például mintegy 155 milliárd, 2013-ban pedig 370 milliárd forintnyi kifizetéshez jut, míg a vidékfejlesztés céljaira évente 180-190 milliárd forintnyi támogatás jut majd közösségi forrásokból. Ezek további hazai költségvetési forrásokkal is kiegészülhetnek. Természetesen ahhoz is széleskörű összefogásra van szükség, hogy az ország valóban képes legyen ilyen összegű támogatások befogadására, hatékony hasznosítására.
|
|
| |
|
|
|
|
|
 |
|
