Egyetértés bontakozott ki, hogy a 2007 - 2013-as időszakban - elsősorban uniós forrásból - a közlekedés és a környezetvédelem fejlesztésére fordítható mintegy 4000 milliárd forintnyi óriási összeg, hatékony felhasználása érdekében mindenáron arra kell koncentrálni, mire is fordítja az ország ezeket a forrásokat. Csakis olyan területre érdemes, amelyet az átfogó gazdaságfejlesztési stratégia részeként a jövedelemtermelést, a munkahelyteremtést szolgálja.

A rendezvény előadói Pajna Zoltán, Debrecen alpolgármestere, Dr. Szanyi Tibor, országgyűlési képviselő (MSZP) és Barsiné Pataky Etelka, az Európai Parlament képviselője (Fidesz), a beszélgetés további résztvevői pedig Kenéz Győző, független EU szakértő, Team Europe, Markója Szilárd, a Kisvasutak Baráti Köre képviseletében, Szoboszlay Miklós, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium főtanácsadója és Vitézy Dávid, a Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület Közlekedésfejlesztési munkacsoportjának vezetője voltak.

Bármekkora összeget el lehet költeni, az igazi kérdés azonban az, hogyan lehet ezt hatékonyan megtenni. Csak akkor van ugyanis értelme a közlekedésre több ezer milliárd forintnyi összeget fordítani az elkövetkező 7 évben, ha ezek a beruházások a gazdaság egészének fejlődését, verseny- és jövedelemtermelő képességének növekedését hatékonyan szolgálják. A sikeres szemlélet pedig minden egyes millió forintot megbecsül ennek érdekében. - Ebben a megközelítésben egyetértettek egymással a debreceni konferencia kormánypárti és ellenzéki, szakmai és civil résztvevői. A közlekedés fejlesztése és a hozzá részben szorosan kapcsolódó környezetvédelmi beruházások nem ragadhatóak ki az általános gazdaságfejlesztés kereteiből. Csak oda érdemes autópályát építeni, vasutat fejleszteni, ahol a személy és áruszállítási forgalom belátható időn belül ezt indokolja. A fejlett infrastruktúra fontos, de csak egyik szempontja annak, hogy hol telepednek meg a vállalkozások, hol jön létre jelentős jövedelemtermelés. Hiába a fejlett közlekedési hálózat, ha például nincs az adott térségben elegendő képzett munkaerő. Ez a példa jól szemlélteti, hogy a gazdaság egyes területei, így például az oktatás, az infrastruktúra, és a szabályozórendszer alakulása milyen szoros összefüggésben van egymással. A 2007-2013-as időszak a közös, európai uniós közlekedéspolitika terén jelentős hangsúly eltolódásról tanúskodik. Ennek értelmében már nem önmagában a vasút, hanem a vasút versenyképessége élvez prioritást. Ez a megközelítés egy sokkal integráltabb szemléletet tükröz. Sok helyen a németországi példát tartják szem előtt, ahol az évek során a vasutat hatékonyan működő logisztikai céggé alakították át és ahol a vasút - saját gépkocsiparkjára is támaszkodva - a háztól házig való szállítást tudja vállalni. Új korszakot nyithat Európa közlekedésében az EU műholdas navigációs rendszere is, amely például elősegíti, hogy - "a felhasználó fizessen" elve alapján - mindenhol a megtett kilométerek számával arányos legyen az útdíjfizetés. Ennek többek között azért is lehet jelentősége, mert - ismét a németországi példa alapján - a hatékonyabb gazdálkodás érdekében a teherautók "üres" kilométerei arányának jelentős csökkenését ígéri. Bár a konferencián viszonylag kevesebb szó esett a környezetvédelem ügyéről, mégis, szempontként szinte minden fejlesztési téma kapcsán felbukkant. A hatékony környezetvédelem jelentheti ugyanis az egyik garanciáját annak, hogy az Európai uUnió országai a fenntartható fejlődés útját követik. A fenntarthatóság pedig csakis akkor igaz, ha a természeti és emberi erőforrásokkal ésszerű bánásmód történik, és ha az életminőség kérdése prioritásként szerepel a fejlesztési tervekben. Erre egyik szemléletes példaként említették a konferencia résztvevői a városi tömegközlekedés, vagy inkább közösségi közlekedés ügyét, ezen belül is elsősorban a kötöttpályás közlekedését. A fejlesztési kérdések mellett nem kis részben - különösebb beruházásokat nem igénylő - szervezési lépésekkel elérhető, hogy növekedjen az utazás komfort fokozata, széleskörűvé váljon az egyéni és közösségi közlekedés kombinálása, vagyis a "P+R" rendszer és mindenki számára reális alternatíva legyen a közösségi közlekedés. Bár az elmúlt évek során csökkenő előnnyel, de a városi közösségi közlekedés részarányát illetően a magyar nagyvárosok még mindig rendkívül előkelő helyezést foglalnak el az unió nagyvárosai között. Ezt az előnyt pedig szervezési és beruházási lépésekkel mindenképpen érdemes megőrizni. A rendezvénysorozat záróeseményére Szegeden kerül sor december 8-án "Belbiztonság az Európai Unióban" (bevándorlás, határellenőrzés, szervezett bűnözés elleni küzdelem) témában. A rendezvényen köszöntőt mond Dr. Botka László, országgyűlési képviselő (MSZP), Szeged polgármestere, előadói pedig Dr. Kozma József, országgyűlési képviselő (MSZP) és Dr. Becsey Zsolt, az Európai Parlament képviselője (Fidesz) lesznek.