| Hosszú út vezet még a Kelet-Közép Európában működő cégek versenyképességéig |
| 2015.04.21. |
HR szolgáltatások/Target |
forrás: PeppeR PR |
|
 |
A régióban élő külföldiek a bürokráciát, a korrupciót és az ügyfélfókusz hiányát kritizálják
25 évvel a rendszerváltás után több tényező is akadályozza a Kelet-Közép-Európában működő cégek versenyképességét. Egy most közzétett kutatás szerint a régióban dolgozó külföldiek elsősorban a bürokrácia csökkentésében, a korrupció felszámolásában, az ügyfél-orientáltság fokozásában és a nagyobb vezetői felelősségvállalás terén érzik a fejlődés szükségességét. A TARGET Executive Search megbízásából a GfK, valamint a CEU Business School által, mintegy 1000 vállalati vezető megkérdezésével végzett kutatás alapján a vezetők munkához való etikus és elkötelezett hozzáállását, a női munkavállalók attitűdjét, valamint az erős személyes kommunikációs készségeket tekintik az itt működő cégek erősségének. Ahhoz azonban a régió cégeinek még sokat kell tenniük, hogy beváltsák a nem utolsósorban saját maguk által támasztott elvárásokat. |
|
| |
A TARGET Executive Search személyzeti tanácsadó cég a "Versenyképesek-e a régióban a cégek vezetői?" kutatás során mintegy 1000, a régió országaiban dolgozó külföldi vezetőt és helyi partnereiket négy fontos területen kérdezett meg munkatapasztalatairól. A hat országban (Bulgária, Csehország, Lengyelország, Magyarország, Románia és Szlovákia) végzett kutatás az általános üzleti klíma, a vezetési stílus, a piachoz való hozzáállás és az átláthatóság, valamint a vezetési kultúrák témáit vizsgálta. A kutatás sok tekintetben folytatása a TARGET 2009-es hasonló felmérésének, így az eredmények összehasonlításával fontos változások, trendek megállapítására nyílik lehetőség.
Miközben a megkérdezett külföldiek túlnyomórésze szeret a régióban élni, addig az itteni munkával kapcsolatban már vegyesebbek a benyomások. "Szuper itt élni, de nem mindig leányálom itt dolgozni" – foglalta össze az egyik külföldi vezető. A válaszadók szerint az itt élők általában nyitottak, és a személyes kapcsolatépítés az üzleti élet fontos része. Ez különösen érvényes az ügyfélfókusz esetében, ahol a válaszadók szerint a helyiek gyakran a valóban ügyfél-orientált szemlélet helyett is a személyes kapcsolatteremtést választják. Még az adott vállalaton belül is fontosnak számítanak a személyes viszonyok, ami miatt viszont „az őszinte megbeszéléseket sokszor akadályozza, hogy a megjegyzéseket nem egyszer személyesnek tekintik."
"Az erős ügyfélfókusz hiánya akadályozza, hogy az itt működő cégek még versenyképesebbek legyenek. A helyi vezetők ezt kevésbé tekintik gondnak, a külföldiek nagy része viszont ebből a szempontból régimódinak tartja az itteni cégek többségét." – állítja Klemens Wersonig, a TARGET Executive Search csoport vezérigazgatója. "Ha a bürokrácia csökkentése és a korrupció megszüntetése mellett ezen is változtatni lehetne, akkor a régió cégei új lendületet vehetnének. Újra abba a sebességbe kapcsolhatnának, amit a rendszerváltás, majd az EU-hoz történő csatlakozás kapcsán már elértek, de ami a 2009-es gazdasági válságot követően jobbára leállt." – mondta Klemens Wersonig.
A bürokrácia és a korrupció forró téma maradt a régióban. A lassú és nem egyszer nehezen átlátható döntéshozatal visszafogja a versenyképesség kibontakozását és a vállalatok hatékony működését. A külföldi menedzserek szerint a „helyi vezetők szeretik a már bevált módon intézni a dolgokat" és "a korrupció bevett dolog".
"A kutatás fontos megállapításokat tesz a munka-etikával és a vállalatok működésével kapcsolatban" – mondta Buzády Zoltán, a Közép-Európai Egyetem üzleti karának docense. "Az érzékelhető fejlődés ellenére még ma is kevés a stratégiai módon gondolkodó helyi vállalatvezető. A felelősségvállalás szintje sem üti meg az ideális mértéket, és számos országban probléma a rendszerszerű megközelítés hiánya. A korábbi helyzethez képest viszont a helyi vezetők jobban megbecsülik munkaadójukat, ami részben a megnehezült gazdasági helyzettel is összefügg. Tudományos szempontból is fontosak a kutatás megállapításai, ezért is tervezzük, hogy azokat kutatási, oktatási és szakmai tevékenységünkben is felhasználjuk." – mondta a professzor.
"Egy fejvadász számára demográfiai szempontból két dolog érdekes" – mondta Klemens Wersonig. "A 35 év alatti fiatal vezetők nyitottak az új ötletekre, jól képzettek és a nyelvismeretük is megfelelő, ugyanakkor hiányzik a tapasztalatuk és a hosszútávú jövőképük. Az idősebbek ugyanakkor túlságosan ragaszkodnak ahhoz, ahogy a dolgokat korábban is végezték, márpedig ez nem egyszer gátja a fejlődésnek. Másodszor, a kutatás fényében egyáltalán nem igazolódik a a női munkavállalók megbecsülésével kapcsolatban sokszor emlegetett probléma. A női vezetők munkához való hozzáállását és a vállalkozások életében betöltött szerepüket pozitív fényben látják a más országból érkezett vezetők. Vagyis, ha vannak is "női" problémák, ezek alapvetően nem azoknál a cégeknél jelentkeznek, amelyeknél a kutatást végeztük." – mondta a TARGET Executive Search csoport vezérigazgatója.
2009-hez képest a válaszadók elégedettsége összességében csökkent. A 6 ország rangsorában Románia lényegesen előrébb került, Szlovákia pedig hátrébb sorolódott, míg a felmérés nyertesének a legmagasabb átlaggal Lengyelország számít. A külföldi menedzserek szerint Bulgáriát a korrupció, Csehországot a külföldi partnerekkel megjelenő nézetkülönbségek, Magyarországot pedig a fogyasztó-orientáltság hiánya veti vissza.
A kutatás megállapításainak mélyebb elemzése és a trendek értékelése május 26-án egy szakmai kerekasztal beszélgetés során történik majd meg Budapesten.
Kulcsmegállapítások Magyarországról
Regionális versenyképességi felmérés
háttéranyag
Magyarország az egyedüli ország, amely a 47 kérdésre egyikére adott válaszok esetében sem előzte meg a többi országot. Az ország - 2009-hez hasonlóan - a 6 ország rangsorában a 4. helyen végzett, de összességében alacsonyabb pontszámmal, mint 2009-ben.
Az alábbi 5 téma esetében szignifikáns javulás történt az elmúlt 6 évben:
- A határidőket komolyan veszik ebben az országban
- Jelentős számban állnak rendelkezésre jól képzett vezetők
- A vezetők megbecsülik azt a céget, ahol dolgoznak
- A vezetők keményen dolgoznak
- A korrupció nem jelentős probléma ebben az országban
Az alábbi 5 téma esetében érzékelhető (de nem szignifkáns) romlás történt az elmúlt 6 évben:
- fontosak a személyes kapcsolatok a kollégákkal és az ügyfelekkel
- nem fontos a munkahelyeken a puszta jelenlét (vagyis a csak a jelenlétért történő bent lét)
- összességében a nők hatékonyabb vezetők mint férfi társaik
- a humor fontos eleme a munkakapcsolatoknak
- a szervezetek meglehetősen informálisak Magyarországon
Magyarországon dolgozó külföldi vezetők jellemző megjegyzései:
“A magyar mentalitás alapján inkább elbújnak az emberek egy csoportban, mintsem saját kezdeményezéssel jöjjenek elő. Abban bíznak, hogy akkor tudják megtartani a munkájukat, ha azt és csak azt csinálják, amit mondanak nekik.” (Belgiumból érkezett vezető)
“Két dolgot nehéz megváltoztatni Magyarországon. Egyrészt minden munkával kapcsolatos észrevételt személyesnek tekintenek, emiatt pedig nehéz egy témáról nyíltan beszélgetni. A másik a kompromisszumkészség hiánya, annak megértése, hogy sokkal jobb egy 70/30 arányú kompromisszum a javunkra, mint akár egy 100%-os győzelem, ahol a másik félnek semmiben nincs igaza.” (Nagy-Britannia)
“Ahogy bizonytalanabbá válik a helyzet, a felkészült munkavállalók eltűnnek és egyre többen közülük nyugatra mennek dolgozni.” (Németország)
“A magyarok fontosnak tartják a munkahelyen kívüli életüket, talán kevésbé fontos a munka a számukra, mint Nyugat-Európában. Ugyanakkor nem szembesültem avval, hogy ez konkrét termelékenységi problémát okozna.” (Franciaország)
“A leglényegesebb vezetői kihívások Magyarországon a következők: csökkenteni a változással szembeni ellenállást, együtt élni a bizonytalan jövőből fakadó kihívásokkal, annak a bátorságnak az elsajátítása, hogy a pusztán a hierarchiára alapozott döntésekkel megkérdőjelezzék, végül pedig az egyéni és a közös hozzájárulás összehangolása.” (Olaszország)
“Mindenképpen érdemes Magyarországon élni és dolgozni. Ez még akkor is igaz, ha a korrupció létét nem tudom elfogadni. Különösen az állami intézményeknél és a külföldi cégek magyar vezetői körében súlyos a helyzet, de valójában az élet minden területén jelen van.” (Ausztria)
|
|
| |
|
|
|
|
|
 |
|
