Az illegális szoftverhasználatról készített 2009. évi BSA/IDC tanulmány szerint a globális gazdasági recesszió ellenére az illegális PC-s szoftverek aránya számos piacon csökkent - 54 ország esetében állapított meg mérséklődést a tanulmány - és mindössze 19 gazdaságban emelkedett. Ennek ellenére az illegálisan használt szoftverek globális aránya 41-ről 43 százalékra nőtt, nagyrészt az olyan gyorsan növekvő, nagyarányú illegális szoftverhasználatot felmutató piacok miatt, mint Kína, India és Brazília, melyek növelték részesedésüket a teljes szoftverpiacon belül.

"Miközben a tanulmányban jelzett magyarországi 1 százalékpontos csökkenés biztatónak tűnik, nem szabad arról megfeledkezni, hogy változatlanul létfontosságúak a szoftverlopások visszaszorítására irányuló erőfeszítések. Továbbra is elfogadhatatlannak tartjuk, hogy 10 szoftverből 4 nem jogtiszta módon kerül a számítógépekre" – jelentette ki Dr. Dzsinich Gergely, a BSA Magyarországi Bizottságának elnöke.

"Az utóbbi húsz év legnagyobb nemzetközi gazdasági recessziójának remélhetőleg a végéhez közeledve a BSA továbbra is igyekszik tájékoztatni a kormányzatokat, a vállalatokat és a fogyasztókat a szoftverek illegális másolásának, terjesztésének és használatának kockázatairól és tudatosítani mindenkiben, hogy az illegális szoftverhasználat a gazdaság élet számos szereplőjének és az államnak okoz súlyos károkat." – mondta a BSA magyarországi elnöke.

Az IDC szerint 2009-ben minden 100 amerikai dollár értékben jogszerűen beszerzett szoftver mellett további 75 dollár értékű szoftver került illegális módon a számítógépekre. Ez a veszteség azonban nemcsak az iparági bevételeket veti vissza, hiszen az illegálisan használt PC-s szoftverek arányának a csökkentése jelentős előnyökkel járna a gazdaság egészét tekintve is. Az illegális szoftverhasználat visszaszorításának gazdasági hatásairól készített 2008. évi BSA/IDC tanulmány szerint, ha az illegális szoftverek aránya négy év alatt 10 százalékponttal csökkenne, akkor az Magyarországon mintegy 1100 új munkahelyet és a gazdasági teljesítmény 47 milliárd forintos növekedését eredményezné, ráadásul további 11 milliárd forint adóbevételt jelentene az állam számára. Az IDC becslése szerint ráadásul egy legálisan értékesített szoftver árának minden dollárja után további 3-4 dollár bevételt realizálnak az adott ország szolgáltató és forgalmazó társaságai. Végül azt sem szabad elfelejteni, hogy az illegálisan használt szoftverekkel a fogyasztók számítógépeik biztonságát kockáztatják, mivel a lopott programok gyakran rosszindulatú szoftvereket is tartalmaznak.

"Az illegális szoftverhasználat elleni harc továbbra is sürgős feladat, amely csak minden érintett szereplő összefogásával vezethet sikerre." – mondta dr. Dzsinich Gergely. "A BSA szakmai támogatása, tájékoztató és oktatóprogramjai rendszeresen segítik a Rendőrség, a Vám- és Pénzügyőrség, az adóhatóság, a bírói és az ügyészi szakma képviselőit abban, hogy lépést tudjanak tartani a szoftverek jogtisztasága szempontjából döntő fontosságú licencelés kérdéseivel. A hatóságok koncentrált munkája eredményeként kerültek rács mögé a "warezkirály" néven ismertté vált és becslések szerint a szerzői jogok tulajdonosainak több mint 2 milliárd forint kárt okozott bűnszervezet tagjai. A BSA – közösen más jogvédő és iparági képviseleti szervezetekkel - aktívan részt vesz a kormányzat által 2008-ban életre hívott Hamisítás Elleni Nemzeti Testület munkájában, miközben saját maga immár 4. éve végzi az ország különböző részein működő vállalkozások meglátogatásán és tájékoztatásán alapuló NagyVizit programot. Ebből a rövid listából is látszik, hogy két irányra koncentrálunk: egyrészt felvilágosító munka révén minden cégvezetőt rá akarunk döbbenteni arra, hogy nagyon komoly kockázatot vállal akkor, ha cége lopott szoftverrel dolgozik, másrészt pedig támogatást nyújtunk a hatóságoknak, az állami intézményeknek és a bűnüldöző szerveknek ahhoz, hogy munkájukat minél magasabb szakmai színvonalon tudják ellátni." – mondta a BSA Magyarországi Bizottságának elnöke.

"A tanulmány azt mutatja, hogy 2009-ben az illegális szoftverhasználat elleni nemzetközi küzdelem hozott némi előrelépést, azonban ennyi változás nem elegendő,” nyilatkozta Robert Holleyman, a BSA elnök-vezérigazgatója. “Az illegális szoftverhasználat az informatikai területen korlátozza az innovációt, az új munkahelyek létrejöttét és a gazdasági növekedést, továbbá létfontosságú adóbevételektől fosztja meg a kormányzatokat. Jelentésünk egyértelműen megállapítja, hogy a kormányzatoknak világszerte fokozniuk kell erőfeszítéseiket a szoftverlopások megakadályozása érdekében."

A tanulmány többek között a további fontosabb megállapításokra jutott:

ˇ A vizsgált 111 ország közül 54-ben csökkent az illegális szoftverek aránya 2009-ben; azonban az illegális szoftverek nemzetközi aránya 41 százalékról 43 százalékra emelkedett amiatt, hogy az ezen a téren rosszabbul álló fejlődő gazdaságokban exponenciálisan növekedett a PC-s szoftverek telepítése.
ˇ Az illegális szoftverek kereskedelmi értéke 2009-ben elérte az 51,4 milliárd USA dollárt.
ˇ A vizsgált országok közül az illegális szoftverek aránya továbbra is az Amerikai Egyesült Államokban, Japánban és Luxemburgban a legalacsonyabb (20, illetve 21-21 százalék).
ˇ Az illegális szoftverek aránya Grúziában, Zimbabwéban és Moldovában a legmagasabb (mindegyik országban meghaladja a 90 százalékot).
ˇ Az illegális szoftverhasználat csökkentésében közrejátszottak a forgalmazói legalizációs programok, a kormányzati és iparági tájékoztató kampányok, a szankciók alkalmazása, valamint a technológiai váltások, mint például a digitális jogok kezelésének (DRM) elterjedtebb alkalmazása, valamint a szoftver eszköz gazdálkodás (SAM) szélesebb körű használata.
ˇ Az illegális szoftverhasználatot ugyanakkor növelte a fogyasztói PC piac gyors növekedése, a régebbi számítógépeken telepített szoftverekkel végzett, a korábbinál intenzívebb tevékenység - mivel ezeken a gépeken jellemzőbb az illegális szoftverek használata -, valamint az, hogy a szoftverkalózok és a számítógépes bűnözők egyre kifinomultabb módszereket alkalmaznak.

A 2009-es BSA/IDC kutatás kiterjed a különböző személyi számítógépeken futó dobozos szoftverek illegális használatára, beleértve az asztali, a laptop, valamint az ultra-hordozható gépek, így a netbookok szoftvereit. Beletartoznak tehát az operációs rendszerek , a rendszer szoftverek – mint például az adatbázisok –, a biztonsági csomagok és az alkalmazási szoftverek, és szintén figyelembe veszi a legálisan ingyenes és a nyílt forráskódú szoftvereket is. A tanulmány nem foglalkozik a szoftverek egyéb fajtáival, mint a szerver- vagy nagyszámítógép-alapú szoftverek. Az IDC a szoftver- és hardverszállításokról szóló saját statisztikáit használta fel, amelyeket az IDC saját elemzői dolgoztak fel több mint hatvan országban az adott országokban nyert piaci információk alapján az illegális szoftverhasználatot jellemző tendenciák felmérése céljából.

A BSA-ról
A Business Software Alliance (www.bsa.org) a világ szoftveriparának vezető képviselője, amely mintegy 80 országban küzd a szoftverek piacának bővítéséért, az innováció és a növekedés feltételeinek megteremtéséért. Kormányok és iparági partnerek számítanak a BSA stratégiai és jogi ügyekben végzett munkájára, elfogadva, hogy a szoftver kulcsszerepet játszik a nemzetek gazdasági és társadalmi fejlődésében. A BSA tagvállalatai évente dollármilliárdokat fektetnek a helyi gazdaságokba, biztos munkahelyek és jövőbe mutató megoldások létrehozásába. A szervezet ezzel hozzájárul ahhoz, hogy a világ különböző részein élők hatékonyabban dolgozva, biztonságosabban és egymáshoz kapcsolódva élhessenek. A BSA tagjai: Adobe, Altium, Apple, Asseco Poland, Attachmate, Autodesk, Autoform, AVEVA, Bentley Systems, NCN, CompLex, Corel, Dassault Systemes SolidWorks Corporation, DBA Lab, Graphisoft, Mamut, McAfee, Microsoft, NedGraphics, Progress Software, O&O Software, Scalable Software, Siemens, Symantec, Tekla és a The MathWorks.

Az IDC-ről
Az IDC a globális IT, távközlési és fogyasztói technológiai piac vezető információszolgáltató, tanácsadó és esemény menedzser cége. Segítséget nyújt az informatikai szakemberek, vállalatvezetők és befektetők számára technológiai, beszerzési és üzleti stratégiai döntéseikben. Helyi, regionális és globális szakértelmére alapozva az IDC több mint 1000 elemzője 110 országról szolgáltat értékes információkat az aktuális technológiai és ágazati lehetőségekkel, trendekkel kapcsolatban. Fennállásának több mint 46 éve alatt az IDC számos alkalommal segítette hozzá stratégiai tanácsaival ügyfeleit fontos üzleti célkitűzéseik eléréséhez. Az IDC az IDG, a világ vezető technológiai média, kutató és esemény vállalatának leányvállalata. További információért forduljon: www.idc.com