PeppeR 21 PR Ügynökség
H-2092 Budakeszi, József Attila utca 137. | tel: (+36 23) 454-360 fax: (+36 23) 454-360
e-mail: info@pepperpr.hu blog:peppersauce.hu

híreink sajtószoba magunkról
<<ENGLISH
nyomtatás elküldés
keresés:

PeppeR blog

Pepper:Sauce
 
online PR szótár
szakirodalom
 
 
<< vissza
<< vissza a listához
A magyar hazai össztermék majdnem 50%-t a kis- és középvállalkozások állítják elő
2006.11.21. kormányzati szféra/Országgyűlés Hivatala forrás: PeppeR
A pályáztatási eljárások egyszerűsítése új forrásokhoz segítheti a KKV-kat. Folytatódott az Országgyűlés és az Európai Parlament által indított, a parlamentek iránti bizalom növelését célzó rendezvénysorozat. A hét eseményből álló szakmai programsorozat negyedik állomásán, Keszthelyen a "Kis- és középvállalkozások az Európai Unióban" című rendezvényen parlamenti képviselők és szakértők arról cseréltek eszmét, hogyan lehet a magyar kis- és középvállalkozások versenyképességét és munkahelyteremtő képességét növelni, illetve a KKV-k hogyan tudják az Európai Unió kínálta pályázati lehetőségeket a legjobban kiaknázni.
  A konferencia résztvevői azzal is megismerkedhettek, hogy a szolgáltatási irányelv hatályba lépése milyen lehetőségeket kínál a magyar vállalkozóknak az Unió más országaiban. A rendezvény előadói Manninger Jenő, országgyűlési képviselő (Fidesz), és Dr. Fazakas Szabolcs, az Európai Parlament képviselője (MSZP), a beszélgetés további résztvevői pedig Fodor Márk, vállalkozó, Horváth Tihamér, a Zala Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnökségi tagja, Kasza Sándor, a Zala Megyei Fejlesztési Kht. ügyvezető igazgatója és Leskó Tamás, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Vállalkozásfinanszírozási Főosztályának helyettes vezetője voltak. A jelenlegi gazdasági helyzetben az egyik lehetséges kitörési pontot az kínálná, ha javulna a kis- és középvállalkozások helyzete és ezzel lényegesen több munkahelyet tudnának teremteni - ez volt az előadók vélekedése a keszthelyi konferencián. Ehhez viszont elsősorban maguknak a vállalkozásoknak kell sokat tenniük. Az Európai Uniós tagság ugyanis senki számára sem jelent garanciát, hanem pusztán lehetőséget kínál a boldogulásra. A kis- és középvállalkozások maguk felelnek versenyképes, hatékony működésükért, a piaci igényekre történő reagálásukért. Az elmúlt időszakban jó néhány példa volt arra, hogy jól kidolgozott üzleti stratégiával, korszerű szemlélettel, megalapozott szakmai és idegennyelv tudással az Unióban - sőt az Európai Unió határain túl is - versenyképesek a magyar vállalkozók. A magyar KKV-k külföldön történő boldogulását, illetve a Magyarországon működő nemzetközi cégekhez történő kapcsolódásukat még ma is nagymértékben hátráltatja a vállalkozók idegennyelv ismeretének alacsony szintje. A Nemzeti Fejlesztési Tervben szereplő támogatások várhatóan 10-12%-a jut a KKV-knek. A támogatásokon túlmenően elsődlegesen az adminisztratív terhek csökkentése és a pályázati folyamatok lényeges egyszerűsítése könnyítheti meg a vállalkozók helyzetét. Ez az elképzelés egybevág az Európai Uniós elképzelésekkel. A statisztikák szerint az Európai Unió országaiban a nemzeti össztermék mintegy 60%-át, Magyarországon pedig majdnem 50%- át a kis- és középvállalkozások állítják elő. Ez az arány - és ezzel a hazai KKV-k gazdasági szerepvállalása és munkahelyteremtő képessége - a kedvezőbb gazdasági környezet létrejöttével növekedhetne. A KKV-kat erősen sújtják az egyébként minden vállalkozásra érvényes szabályok és terhek. Esetükben például lényegesen nehezebb a tartozások és kintlévőségek kezelése, az eszközfinanszírozás, vagy éppen az európai átlagot lényegesen meghaladó adminisztratív előírások teljesítése. Európai versenytársaik jórésze a magyarországinál lényegesen egyszerűbb feltételekkel és több forrásból juthat például kedvezményes hitelekhez. Az elmúlt időben különösen a széles körben létrejött kényszervállalkozások kerültek nehéz helyzetbe. A konferencián az is egyértelművé vált, hogy az európai uniós pályázatokon történő sikeres szereplés önálló szakismeretet igényel. A szakmai anyagok összeállításához érdemes pályázatíró szakértőket bevonni. Erre már csak azért is érdemes odafigyelni, mert az elkövetkező időszakban várhatóan javulni fog a KKV-k támogatottsága és bővülni fog mind az európai, mind a hazai forrásokból elnyerhető támogatások köre. Az Európai Unió Kisvállalkozói Chartája hangsúlyozza a kisvállalkozásoknak az innovációban, foglalkoztatásban, és integrációban játszott szerepét és sikerüket elsődlegesnek tekinti a tudásalapú gazdaság megteremtésében. Magyarországon a Gazdaság Versenyképesség Operatív Programon keresztül például 2007-től új konstrukció jön létre a mikrovállalkozások finanszírozására, sőt várhatóan az egész pályáztatási rendszer megújul, mivel a jelenlegi rendszer mind a kormánynak, mind pedig a pályázónak rendkívül drága. Feleslegesen sok energiát és pénzt fordítanak szükségtelen, vagy máshol éppen rendelkezésre álló információk újbóli beszereztetésére. Ha nem is azonnal, de néhány éven belül várható, hogy az állam az egyes hatóságoknál, intézményeknél (pl. APEH, VPOP, stb.) meglévő igazolásokat saját maga fogja beszerezni és ezzel jelentősen csökkenti a pályáztató terheit. Az állami támogatás a jövőben nem az újabb vállalkozások létrejöttére, hanem a meglévő vállalkozások működésének könnyítésére irányul. A jelenleg regisztrált 1,3 millió, illetve az abból ténylegesen működő mintegy 900 ezer vállalkozás nagyságrendileg megfelel az ország méretének, igényeinek. A cél az, hogy a gazdasági szabályozórendszer leegyszerűsítésével, a tervezhetőség és kiszámíthatóság növelésével könnyebbé váljon a vállalkozások helyzete és így erősödjön a kis- és középvállalkozói szektor Magyarországon.
 


<< vissza a listához
min. képernyőfelbontás: 800x600 pixel    •    webdesign © epiteszforum.hu 2004